Epika Líra Dráma
- Líra, dráma, epika - Takács Edit - Régikönyvek webáruház
- Korsós Bálint: Líra, dráma, epika (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) - antikvarium.hu
- Műelemzés könyv - 1. oldal
- Leírnátok nekem a Líra, Epika és Dráma fogalmát?
- Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Líra, epika, dráma - Csoportosító
- Műnemek és műfajok | zanza.tv
Művében új szempontokat... 284 pont Báró Eötvös József igéi BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1813-1871) sokoldalú személyiség volt, elsőrangú író és politikus, számos... 189 pont Böngészés Pontosítsa a kapott találatokat: Típus Ár szerint Kategóriák szerint Korosztály szerint Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Líra, dráma, epika - Takács Edit - Régikönyvek webáruház
Ez nem jelenti azt, hogy például versekkel ne foglalkozzunk alsó tagozaton, hanem azt, hogy az elemzés érzelmi, képi úton való megközelítése kívánatos; jó értelemben kihasználva azt a hatást, amit az adott mű tesz, tehet a gyermekre. Az epika és líra mellett a dráma műneméből csak a népi gyermekjátékok kal találkozunk az olvasókönyvekben. Ezekkel külön nem foglalkozunk, hiszen az eljátszásuk a fontos. Nem szövegfeldolgozás céljából szerepelnek – bár a szövegértő képességre szükség van a megértésükhöz –hanem a népi hagyományok megtartása, a játék, a szórakoztatás a szerepük.
Korsós Bálint: Líra, dráma, epika (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) - antikvarium.hu
A dráma szerkezete kupolás, részei: bevezetés (expozíció), bonyodalom, cselekmény kibontakozása, tetôpont, megoldás. Színpadra szánt alkotás.
Műelemzés könyv - 1. oldal
Jellemző felosztási szempont a ritmikai forma alapján történő elkülönítés is, amely az epikát a verses epika és a prózaepika két nagy csoportjára bontja. Ez utóbbi a polgári regény megjelenése után vált általánossá a felvilágosodás korát követően. Az epikus művek harmadik jelentős osztályozási elve az elbeszélői nézőpont különbségeit veszi alapul. Az epikus művek legnagyobb csoportjára a szerzői (auktoriális) elbeszélés jellemző, mikor az elbeszélő egyfajta mindentudó narrátorként mindenről beszámol, a cselekményen kívül a mű hőseinek érzelmeiről, gondolatairól is. A szerzői elbeszélés egyik válfaját a harmadik személyű előadásmód kizárólagossága jellemzi. Ennek két alfaja közül a homofonikus elbeszélésben a szerző világképe, értékrendje uralkodik, a polifonikus elbeszélésben a mű több hősének világképe és értékrendje külön szólamként, azonos súllyal szerepel. A szerzői elbeszélés másik változatában nem csupán a szerző értékrendje érvényesül, hanem olykor egyes szám első személyben, énformában, ún.
Leírnátok nekem a Líra, Epika és Dráma fogalmát?
Az epika és a líra mellett az irodalom harmadik műneme a dráma (a dráma görög eredetű szó: cselekvést jelent). Tárgya a külvilágból merített esemény, eseménysor. A történéseket, a szereplők gondolatait, jellemző tulajdonságait, egymáshoz való viszonyát az alakok cselekedeteiből, a párbeszédekből (dialógusok) és magánbeszédekből (monológok), valamint a taglejtésekből (gesztusok) ismerjük meg. A drámaíró tehát nem elbeszél egy történetet, mint az epikus, hanem megjelenít: hőseit beszélteti és cselekedteti. A dráma eredetileg színpadra szánt alkotás. A dráma és a színpad kapcsolatából következik, hogy a drámai művekből hiányzik a tárgyleírás, a táj- és környezetrajz, a külső jellemzés; mindezeket rövid, zárójeles szerzői utasítások, a díszletek, a kellékek és a színpadon látható színészek pótolják. A drámai alkotások – a reneszánsz kortól kezdve – felvonás okra, nagyobb szerkezeti egységekre tagolódnak; a felvonások egy-egy zártabb cselekményegységet foglalnak magukban. A jelenet ek kisebb szerkezeti egységek a felvonásokon belül.
Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Az általános iskolában tanult irodalmi művek műfajaira építünk. A három irodalmi műnem és azok műfajainak áttekintése, gyakorlati hasznosítása. Cél, hogy önállóan is fel tudd ismerni 1-1 műalkotás műfaját a formai és tartalmi sajátosságok alapján. Korábbi tanulmányaid során sokféle témájú, formájú, hosszúságú művel találkoztál. Olvastad Benedek Elek meséit, Jókai hosszú regényeit, megismerted Ady Endre verseit. Ha felidézed ezeket magadban, mennyi különbséget fedezhetsz fel! A kifejezésmódjuk más és más, mégis mind az irodalom műalkotásai közé tartozik. Mindegyik mű önállóan közelít egy-egy témához, gondolathoz, ám valamilyen módon meg kell próbálnunk rendet teremteni közöttük, a hasonló és különböző tulajdonságaik figyelembevételével. A csoportosítás alapját képező legfontosabb szempont nem a külső jegyekben, hanem az emberi magatartásformában, az alkotó szándékában rejlik. Attól függően, hogy hogyan viszonyul a szerző a kifejezendő jelenséghez, három nagy műfajcsoportról, vagyis műnemről beszélünk, ami megfelel a 3 elsődleges kommunikációs funkciónak: a tájékoztatásnak, a kifejezésnek és a felhívásnak.
Líra, epika, dráma - Csoportosító
Általában jelenidejűség jellemzi, a belső átélő, a lírai én szólal meg benne, ezért nagyfokú személyesség jellemzi. A belső, lelki tájat fejezi ki. Éppen emiatt nem a cselekmény ábrázolása (az epikus szál) áll a középpontjában. Terjedelme rövidebb, sűrítettebb. Kifejezésmódja kötött, a rím és ritmus segítségével verses formában olvashatjuk. Műfajai között tartjuk számon a dalt, elégiát, epigrammát, himnuszt, ódát, rapszódiát, episztolát, de a képverset is. A lírai alkotókat költőknek nevezzük. Amennyiben cselekedni szeretnél, vagy éppen cselekvésre serkenteni, akkor a drámai műnemet hívod segítségül. Az ebben a műfajcsoportban létrejövő alkotásokban a jelenben változó viszonyt ábrázolunk. A szereplők kölcsönös viszonyban állnak egymással, cselekedhetnek valós vagy teremtett, fiktív világban. Dialogikus vagy monologikus formában szólalnak meg. Ezt szerzői utasítások egészíthetik ki. Létformájuk kettős, hiszen írott formában léteznek, de igazi megjelenési formájuk a színpadi előadás. Terjedelmük az előadhatóság miatt korlátozott.
Műnemek és műfajok | zanza.tv
- Terméktájékoztatók | CASCO biztosítás | CLB
- Műelemzés könyv - 1. oldal
- Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis
- EPIKAI, LíRAI ÉS DRÁMAI MŰFAJOK - Csoportosító
Biztosan veled is számtalanszor megesett már, hogy egy történetet meséltél el társaidnak. Ezzel a közléssel elsősorban a tájékoztatás a célod. Többnyire egy múltban történt, már lezárult eseményt beszéltél el, melynek meghatározott ideje, egymással kapcsolatban álló szereplői és konkrét tere volt. A szereplők szavait idézted. A művekben a narrátor, elbeszélő tájékoztat az eseményekről. A cselekmény több szálon is futhat, ez meghatározza a terjedelmet is. Prózai formában ábrázol, ok-okozati viszonyok mentén halad előre az eseménysor. Ha egy alkotó hozzád hasonló szándékkal ír meg egy művet, epikus alkotásról beszélünk. Az epikus művek szerzőjét írónak hívjuk. Terjedelmük alapján az epikus műveknek két nagy csoportja létezik. A kisepika körébe tartozik az elbeszélés, a novella, az anekdota. A nagyepikus művek közé a regényeket, eposzokat soroljuk. Ám ha átélője voltál egy jelenségnek, és érzelmileg reagálsz is erre az élményre, a belső lelki világod ábrázolása a célod. A személyes érzelmeket, gondolatokat, hangulatokat fejezhetjük ki a második műnem, a líra segítségével.
Az epizódnak sokféle funkciója lehet. Szerepe lehet a feszültség növelése vagy éppen csökkentése, a szereplők jellemzésének elmélyítése, vagy egyes mellékkörülmények tüzetesebb megvilágítása. Az epika előadásmódja szinte kizárólag múlt idejű; a jelen vagy jövő idő szinte kizárólag rövidebb betétekben, ill. egyes kis formákban bukkan elő. Műfajai [ szerkesztés] Az epikai műnem keretébe tartozó műfajok többféle szempontból osztályozhatók. A legáltalánosabb felosztás terjedelmi jellegű, s a nagyepikát, közepes epikát és kisepikát különbözteti meg. Eszerint a nagyepika az emberi életet a maga teljességében, a társadalmi-természeti viszonyokkal való bonyolult összefüggésben ábrázolja, sokoldalúan jellemzett fő- és mellékszereplőkkel. A nagyepika reprezentatív formái az eposz és a regény. A közepes epika körébe a hosszú elbeszéléseket vagy kisregényeket sorolhatjuk. A kisepika a valóságnak egy-egy részletét, szűkebb vonatkozását ragadja meg. Legjellemzőbb műfajai a novella, mese, monda, legenda, karcolat, adoma, anekdota, stb.
EPIKA: mese, úti levél, novella, verses mese, elbeszélés, regény, elbeszélő költemény, monda, rege, mítosz, legenda, karcolat, eposz, anekdota, LíRA: dal, életkép, jellemkép, episztola, epigramma, elégia, óda, himnusz, rapszódia, ekloga, DRÁMA: komédia, tragédia, színmű, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.